2014. március 20., csütörtök

Minden csak viszonyítás kérdése

Szép estét ismét!

Bevallom őszíntén, a ma esti bejegyzés már a tábor előtt elkészült, de mindez idáig nem sikerült posztolni. Pedig a témája komoly, talán az eddigi legkomolyabb.
Innen a már megírt korábban megírt bejegyzés:

Nemrégiben ellátogattam a könyvtárba, ahol hosszas nézelődés, latolgatás után tértem haza. Ahogy a sorokat jártam, egyre több könyv került fel az ’Olvasni!’ listámra. Köztük volt egy bestseller, mégpedig Blaine Harden Menekülés a 14-es táborból című műve. Már a cím is sejtett valami durvát, embertelent, s ha elolvassuk a tartalmat kiderül, hogy a szerző maga, egy olyan országban született, ahol az embereknek csekély fogalmuk van arról, ami nekünk, európaiaknak természetes: a DEMOKRÁCIÁRÓL. Ez az ország nem más, mint Észak-Korea.
Itt egy rövid leírás a könyvről:
„Az utóbbi évek egyik legsokkolóbb tényfeltáró könyve Sin Donghjok huszonhárom éves rabságának és szökésének története. Sin Donghjok az első észak-koreai rab, aki kényszermunkatáborban látta meg a napvilágot és sikerült megszöknie. Gyermekkorát egy nagyfeszültségű szögesdróttal körülvett lágerben töltötte. Mivel nagybátyjai állítólag bűnt követtek el, a „három generáció" büntetése törvény szellemében, az állam őt is bűnözőnek tekintette genetikailag, és teljes jogfosztottságban tartotta.
Sin sorsa az államgépezet rendelkezése értelmében örökös kényszermunka volt. Első emléke egy kivégzés, és anyjára, mint versenytársra tekintett a mindennapi élelemért. Tizenhárom éves korában beárulta anyját és testvérét, akik szökni akartak. A fiút megkínozták, majd szeme láttára anyját felakasztották, testvérét pedig agyonlőtték. „Szeretet, együttérzés és család: Sin előtt ismeretlen fogalmak voltak. Isten sem tűnt el vagy halt meg számára: egyszerűen nem hallott róla."
Észak-Korea elszigetelt, korrupcióval sújtott és atomfegyverekkel felszerelt ország. Kényszermunkatáboraiban mintegy 150-200 ezer politikai fogoly raboskodik, az áldozatok száma több százezerre tehető. Ezen lágerek kétszer annyi ideje léteznek, mint ameddig a szovjet Gulág fennállt, és közel tizenkétszer annyi ideig, mint ameddig a náci koncentrációs táborok.
Sin Donghjok jelenleg Dél-Koreában él, ahol nemrégiben létrehozott egy emberjogi szervezetet, amelynek nevében utazik folyamatosan a világban, hogy felemelje szavát észak-koreai sorstársaiért.”

Belegondoltál már abba, milyen lehet jogok nélkül élni? Milyen az a világ, ahol nem a demokratikus gondolkodásmód érvényesül?
Ez a férfi tudja!

Létezik jelenleg egy mozgalom, a No Hate Speech, melynek célja az egymás közötti gyűlöletbeszéd megszűntetése. S hogy jön ez ide? Az egymás elleni főként sztereotípiákon alapuló gyűlöletbeszédünket bármikor megszűntethetjük, csupán elhatározás kérdése, míg az észak-koreai problémát nem tudjuk megoldani sajnos. Tehát ennyit igazán megtehetünk azért, hogy jobb hely legyen ez a Föld nevű bolygó. Tele van a világ borzalmakkal; itt az alkalom, hogy megszabaduljunk az egyiktől: az egymás iránt tanúsított gyűlölettől.

Ha felkeltette a bejegyzés az érdeklődésedet, bővebben olvashatsz róla a http://blaineharden.com –on, TED előadást hallgathatsz meg tőle, vagy csak olvasd el a könyvet, ill. nézd meg a könyvből alapján készült dokumentumfilmet.

„A foglyok többsége megfeledkezik a kerítésről, és már nem is tűnik fel nekik, hogy mögötte húzódik az egész nagyvilág. Olyanok, akár a robotok, nem akarják értelemmel megtölteni a létezés űrjét.”
Blaine Harden

Ui.: Hajrá Szótlan Generáció! (ha nem ismered őket, csekkold az O:DA 2.0-t) Good luck!

Zsolti

2014. március 15., szombat

Egyszer az O:DA Táborban, avagy Oda-Buda

Hello!

Hogy s mint? Én jelenleg regenerálódok, mert még mindig nem igazán volt lehetőségem kipihenni magam a tábor óta. Mai napi szuper jó dolog, hogy az m3-on ismétlik kiskorom kedvenc műsorát, a Játékok határok nélkült. Jelenleg születési évemnél, '95-nél járnak, szóval megvan mostmár a hétvégi fix program.

Na, de ideje egy kis beszámoló a táborról. Miután tisztáztuk, hogy az Oda-Buda = jó irányba tartunk, hivatalosan is megkezdődött a tábor. Hogy mi történt a táborban? Ha csekkoltad a tábor Facebook profilját láthattad, hogy beszélgettünk politikusokkal, megjártuk a Parlamentet (ebédet is kaptunk ott!), valamint az alkotmánybíróságot. Teljesítettünk elméleti tudást  igénylő, illetve kreativitàst igénylő feladatokon. Személyes kedvencem a mémkészítős feladat volt, annak ellenére hogy nem erre kaptuk a legmagasabb pontot. Alakítottam platinaszőke leányzót, akinek nem veszik észre a belső értékeit (I'm a barbie girl...), voltam akváriumban beszélgető halacska és számoló dalt éneklő Knertész. Rájöttem, hogy a dobójátékokat sem nekem találták ki, mert 5 méterre nem sikerült eldobnom rendesen egy kulcsot. Meg se lepődtem! :D
A csúcspont kétség kívül a 3. este volt, ahol Just Dance-eltünk (afféle táncos karaoke), a nekünk már klasszikusnak számító poharas játékot játszottunk jó és kevésbé jó ritmusérzékkel megáldott versenyzőkkel, emellett tanultunk más játékokat is. És végre volt édesség!!! Úgy estem neki a csokitorta szeletemnek, mint 2 évesen a szülinapi oroszkrém tortámnak. A különbség az volt csak, hogy most csokis és nem habos lett a szám. Általában nápolyikkal, kis kekszekkel, Milka kockákkal éltem túl az estéket, főként hogy 3 egymást követő étkezés szerves részét csirke és rizs képezte, előtte pedig mákos tészta, ahol valahogy se a mák se a tészta nem tett rám túl jó benyomást. Kezdtem magamat úgy érezni, mint egy fogyókúrás táborban, ahol a reggeli mini kakaóscsigán kívül csak zugiban lehet cukorhoz jutni.

De a viccet félretéve, volt kaja meg összkomfort és ez a lényeg! (bár a hideg-meleg víz beállítás okozott némi problémát) A wi-fi-vel már szerintem a szervezők idegeire mentünk, bár lehet, hogy az én hibám volt, mert a technika és én taszítjuk egymást rendesen, így lehet hogy a jelenlétem zavarta rendszert.

Sajna, úgy néz ki Brüsszel még nem volt felkészülve arra, hogy bevegyék a Knertészek. De hogy maradjunk a félig teli pohár szemléletnél: megőríztük a 4. helyünket, és az utolsó pillanatig kockázatot jelentettünk a Sapere Aude csapat számára. Ugyan már gratuláltunk a dobogós csapatoknak, de ezúton is tapsot érdemelnek a koncertrációt igénylő előadások, a közel féléves online fordulós és a mostani néhány napi kőkemény szellemi munka utána. És ez a taps ugyanúgy kijár a dobogóról lemaradt többi csapatnak is.

Végül, minden disputás tréning reflexiós körének fontos kérdése, hogy mit visz haza a tréningen résztvevő. A kérdésre válaszolva, speciel sikerült haza hoznom mindent amit elvittem, és ennek külön örülök, főleg hogy a héten a kabátomat hagytam el majdnem. Szóval rám nézve ez nagy teljesítmény! Na, de gondolatban eggyel több táskával tértem haza, mint amivel elmentem. Rengeteget tanultam egyrészt, másrészt új élményekkel gazdagodtam, hatalmasakat nevettem a csapatommal, illetve a többi csapattal is. Azt hiszem olyan haverokat, barátokat szereztem akikkel reményeim szerint tartjuk majd a kapcsolatot, s időnként akár össze is futunk.
Apropó, haza hoztam még valamit. Egy társasjátékot, amelyet a szolnoki színházig tartó úton már játszottam is. A neve: Hopp, Dohánybolt! (Így jártam anyátokkal - hopp, kutya játék alapján) Remélem, kedves Olvasó érted a játék poénját! A játéktippért köszönet az 5lett csapatnak!

Ja és hogy ennyi volt-e? A Facebook profilt és a csoportot megtartottuk, szóval egy másik verseny kapcsán még lehet visszatérünk. Remélem!

Knertész Zsolti

2014. március 6., csütörtök

Day 1 - Az összefoglaló

Hello-szia-szép jó reggelt!
A tegnapi nap során képeket már megosztottunk a Facebook oldalon, most itt az ideje a blogpostnak.
Csillebércre eljutni nem is olyan könnyű: hosszas vonatút, majd metró a Déli pályaudvarig, végül tömegnyomor a 21-es buszon, ami alig akart megérkezni. Konkrétan az ajtóhoz nyomódva töltöttem az út első felét. I love tömegközlekedés! <3
Szállásfoglalás, eligazítás, kaja ahol kiskorunk legjobb meséi a téma (ne kérdezd hogy jön a versenyhez), előadás egy zseniális a demokráciáról videóval, majd program.
Kit/mit nem véd a demokrácia?
Találj minden betűvel egy szót, tizet válassz ki, majd 1 percben jellemezd. Kezdetben nem értettük a kérdést, pardon nem volt számunkra világos (köszi Lacus a lájkokat és a szorítást innen is), de felülkerekedve a problémán véleményem szerint, és mentorunk Zita néni szerint is  remekeltünk. "Volt felépítése az előadásnak". Mi voltunk az a csapat, ahol ezt kiemelték szóbeli piros pontként, később pontokra is váltottuk.
Okostelós, kódolvasós feladat, ahol technikai okok miatt nem sikerült gyorsnak lenni (mert ez is számított), de ügyesnek viszont igen!
Vacsi, beszélgetés két országgyűlési képviselővel, csapatmegbeszélés a szokásos hülyüléssel, illetve videónézéssel egybekötve.
Jelenleg a tabella második fokán állunk 149 ponttal, de szoros a verseny, és ma is rengeteg pontot lehet szerezni.
Bytheway, Tomi megtáltosodott, igazi kerek egész mondatokban válaszoló riportalany lett. Ezt teszi a budai levegő!
Program mára: irány a belváros, csekkoljuk a Parlamentet és az Alkotmány Bíróságot, este pedig 5 perces előadást csinálunk színitanODA-ban.
Csak hogy mégegyszer posztolhassam, és mert most jó itt:
http://www.youtube.com/watch?v=m-M1AtrxztU&feature=youtube_gdata_player
Zsolti
Ui.: Az ágyam hiányzik, mert másikban nehezen alszok :(

2014. március 4., kedd

Chilling level Knertészek

Szép estét kívánok!

"Jelentem alássan, még mindig megvagyunk, élünk és virulunk, készülgetünk, tanulunk, csakhogy mindig egyre többet tudjunk! Rendszerváltás, ENSZ, jogok, jobban teszem, ha éjfélig olvasok..." 
Jó, ami nem megy, azt nem kell erőltetni, Bela Tibor tanár úrnak nemcsak a matekpéldák megoldása és Közép-Európa legszebb "b" betűje megy jobban, de a rímekben beszélés is. Piros pont.

De azért ami igaz, az igaz, és tényleg sok dolgunk van a készülgetéssel kapcsolatban. Azért persze fáradhatatlan diákok révén öregbítettük néhány helyen iskolánk hírnevét: növelve a csapatban az egy főre jutó angol nyelvvizsgák számát, van még egy középfokúnk és közelítünk a felsőhöz, az elmúlt hetekben bezsebeltünk egy szépen csillogó ezüstérmet kosárlabdából, szerencsére megtaláltuk ősünk udvarát (merthogy k[n]erestük ám...), angolból nemcsak nyelvvizsgáztunk, de versenyeztünk is, sőt a tanulásnak szentelve még blogot is vezetünk róla, a kézilabdameccsek szinte már mindennaposak, és néptáncból is megmérettetésre készülünk, nem utolsó sorban pedig a blog már majdnem elérte a 6000 (azaz HATEZER) megtekintőt. Szóval az iskolai kötelezettségek és a táborra való felkészülés mellett "csak" ennyi mindent csinálunk.

Apropó, felkészülés.

Day 1
Vasárnapi chilling

Mint mondottam volt, a délutánt a Valuska-rezidencián töltöttük a Kneresekkel együtt. Szinte végig fölényben voltunk, mert a 'lókötő nagyok' közül volt, aki otthon lábadozott. A szó legszorosabb értelmében. Tulajdonképpen nevettünk, ettünk, olvasgattunk, ettünk, ittunk, ettünk, nevettünk. Zita néni parancsára SENKINEK nem kellett volna hoznia kaját, gondolom, ezért hozott MINDENKI. (Majd a lentebb látható kép demonstrálni fogja mindezt.) Olvasgatás alatt pedig annyit értenék, hogy egy nagyon vagány kis sorozatra leltünk, 1990-2009-ig az egyes évek legfontosabb történései voltak lejegyezve, így olyan híreknek lettünk tudói, amiket nem is gondoltunk volna. Szóval ennyi történt.

Nos, here is the demonstráció

Day 2
Hatefői "kialszom a törököt a várából"

Miután vasárnap felosztottuk a tanulnivaló anyagot, hétfőn jöhetett ennek fénymásolása és kiosztása. Otthon pedig a jó öreg aláhúzós, kiemelős, tanulgatós módszer. Hát, nálam ez úgy nézett ki, hogy durván alvásba fulladt a dolog. Na, nem mintha olyan unalmas lenne az alapjogok tanulása, csak a bejegyzés elején említett fáradhatatlan gyerekek vésztartaléka is véges. Így a Duracell nyuszis elemeimet töltőre téve olyat csináltam, amit már nagyon régóta nem; 12 órát aludtam. Szánom-bánom, de ez már nagyon kellett. Határozottan jobban vagyok.

chillin' :) #alapjogokrúlz

Day 3
Keddi tanulós délután

Ahogy az első körben is összejöttünk minden nap, úgy most a véghajrában is szentelünk időt egymásra így adva egy szép kis keretet, vagy mit az egész versenynek. Hatodik óra után megtámadtuk az egyik termet és letáboroztunk - egyelőre még a sátorfóliának (is) kitűnő pólók nélkül. Megbeszéltük a vonat pontos indulását, esett szó az ukrán tesókról, többfajta tanulási módszert is alkalmaztunk, és hirtelen elrepült a két óra. Itthon pedig folytatni kellene a barátságos papírköteggel való ismerkedést, ehelyett meg itt ülök és püfölöm a billentyűket. Na szép, mondhatom...

Ennyi lett volna mára, bízom benne, hogy mindenki olvasásigényét kielégítő blogot k(n)erekítettem. ;)

xoxo, 
Csenge



2014. február 25., kedd

Majdnem O:DA Buda...

Sziasztok, szép jó napot, good afternoon, guten tag!

Tegnap, mikor mindannyian megkaptunk egy bizonyos levelet (hú, milyen titokzatos vagyok...!), én már akkor eldöntöttem, hogy ma mindenképpen billentyűzetet ragadok - már úgyis elvonási tünetekkel küzdöttem.

Összegyűjtöttem néhány VÁLLALHATÓ kedvenc képet -
amíg nem jelentkezünk újakkal, mindenkinek be kell érnie velük :)

Szóval, gondolom, akik eddig végigkövettek minket az akadályokkal tarkított úton, jól tudják, hogy a verseny koránt sem ért véget egy online fordulóval. Vajon miért nem szomorkodtunk a negyedik hely miatt? (na, nem mintha az nem lenne jó, sőt...) 
Azt hiszem, már arról is beszámoltunk, hogy tavasszal egy demokrácia táborba vagyunk hivatalosak. Nos, március 6-9-e között Csillebércen fogunk knertészkedni a brüsszeli repjegyek reményében. Jó na, csak vicceltem, egyébként is O:DAtennénk magunkat! Nem tudom, hogy szólhatok-e a többiek nevében, de ami engem illet, már nagyon várom! Izgalmas négy napnak nézünk elébe... Ha lesz "váj-fáj konneksön", a táborból is számot adunk majd, mindenki nagy örömére. 
To tell the truth, annyira nagyon ötletem sincs, mire számítsunk; legalább egy laptop képszerkesztő programmal KELL (éljen!), fényképezőgép, videofelvételre alkalmas eszköz KELL, csapatpóló KELL, ágynemű viszont NEM... milyen különös összefüggés: a Stáb is biztos rájött, hogy ezek ilyen multifunkciós ruhadarabok; ha kell, tesipóló (amiben kicsit nehéz, mondjuk ugrálókötelezni (?)), ha kell, hálóing, esetleg .... ágynemű. Meg is van a turpisság! Ja, meg persze szükségünk lesz némi jókedvre és kreativitásra - de ezekből volt valaha hiány nálunk?! Nem hinném.

Ahhoz képest, hogy már régóta véget ért az onlájn modul, egész sokat találkozunk a többiekkel. Igen, persze, Lili, Lizi, Tomi meg én még mindig osztálytársak vagyunk, de Zsoltit is sűrűn látom ám a folyosón. Na meg a KID-es célokra kisajátított kémiaterem már szinte a második otthonunk. De ez így van rendjén, azt hiszem. A nagyszünetről szóló becsengő megint ott talált minket - pontosan, eltaláltátok, a táborról beszélgettünk, de titkos információkat nem fogok kiadni! Legyen elég annyi, hogy Zita nénit múltkor nem sikerült annyira kihoznunk a sodrából, hogy most ne hívjon meg, ezért vasárnap egy kis okosodás és csapatépítés várható Kneres barátainkkal együtt!

Ti mind egyéniségek vagytok!
További szép délutánt:
KnertészCsenge

2014. január 22., szerda

Tanulni továbbra sem CIKI!

A tegnapi bejegyzés után remélem jó páran kedvet kaptatok, hogy némiképp változtassatok tanulási szokásaitokon. A mai nap is a tanulási módszerekkel fogok foglalkozni. Térjünk is a lényegre!

1. Továbbra is használjuk ki, hogy agyunk vizuális elven működik! Ugye veled is előfordult már, hogy dolgozat közben úgy jöttél rá a válaszra, hogy "Tudom, ez ott volt alulról a második hasábban/a kép mellett/a második versszakban" stb.? Agyunk mondhatni egy intelligens "fényképezőgép". Ezt használja ki az agykontroll módszere a villámolvasás technikájánál (egyszer szeretném elsajátítani!). De hogy is jön most ez ide? Úgy, hogy ezen elv alapján célszerű a különböző leckerészeket (témazáró előtt a különböző leckéket) más-más színű tollal kidolgozni, vagy más-más színű lapra kidolgozni. Így egy-egy leckerész egy-egy színhez fog kötődni. Akár kis rajzokat is készíthetünk azon részek mellé, amit nehezen jegyzünk meg. Így könnyebben megjegyezzük, hogy mi van pl. a csúcsos fülű nyuszi mellett. Képletek esetén speciális mintázatú keretet rajzolhatunk köréjük, s míg a kereten dolgozunk agyunk számos "fotót" készít a képletről. Ha csak egy képletet kell megtanulnunk, de az valamilyen oknál fogva sehogy sem akar bemenni az agyunkba, írjuk le minél többször, s előbb utóbb "belemászik" a kezünkbe.
Versek tanulásánál sokat segíthet, ha a költői képekből valódi képeket készítünk, azaz lerajzoljuk a verset. Ezt még általános iskolában tanultam.

2. Pihenés. Akár hiszed, akár nem ez is egy fontos összetevője a tanulásnak. Mivel agyunk nem képes hosszú ideig koncentrálni, így előbb utóbb elkezdünk szenvedni. Ezért célszerű a tanulnivalót több részre felosztani, és 10-20-30 perces blokkokban tanulni, közte pedig 5-10 perc szünetet tartani. Ha több mindent is kell tanulnunk, akkor célszerű a második blokkban áttérni egy másik tantárgyra, s majd csak a harmadik blokkban visszatérni az első tárgyra. Elménk ezalatt feldolgozza mindazt, amit megtanultunk, s elkerülhetjük azt, hogy egy tantárgytól fog zsongani a fejünk. Ha netán a következő nap tele lesz dolgozattal, és sajnáljuk az időt a pihenésre, akkor használjuk ki a pihenést kreatívan. Ha mondjuk szódogát írunk, akkor játszunk a megtanult szavakkal úgy, hogy történeteket fogalmazunk meg velük, esetleg tévézünk idegen nyelven. Még jobb, ha DVD-t nézünk, mert az megállítható, és a következő szünetünkben visszatérhetünk a történethez. Ha jó a sztori, akkor a tanulás folyamata is felgyorsul, hiszen lesz motivációnk arra, hogy gyorsabban haladjunk. Alig várjuk majd a folytatást!
Más tárgy esetén nézhetünk a témában dokumentum filmet, vagy képet helyszínekről, személyekről az interneten, vagy olvassunk valamilyen érdekes cikket. Lényeg, hogy ne erőlködjünk! Most pihenünk! Az se baj, ha semmi nem jön át, itt csupán csak a bűntudatunkat próbáljuk eloszlatni, hogy mi lazítunk, miközben tanulni kellene.

3. Ebben a pontban kifejezetten a nyelvtanulásról szeretnék beszélni. Tegnap már megemlítettem a tanulókártyák módszerét. A szavak tanulását tovább könnyíthetjük, ha utána nézünk a szó definíciójának egynyelvű szótárban, megnézzük a fonetikáját, esetleg olyan gépi szótárunk van, amely képes kiejteni a szót.

Nagyon jó szórakozást nyújthat egy jó könyv. Célszerű bestsellereket választani, na meg persze olyat, aminek a tartalma felkelti bennünk az érdeklődést. Ha nem tetszik a könyv, rakjuk le, és keressünk másikat. Másképp csak kínlódás, és mi nem kínlódni, hanem tanulni akarunk. Eleinte kezdjük könnyített olvasmányokkal, majd térjünk át az eredeti könyvre (itt egy link, hogy hogyan is olvassunk: http://angolkommunikacio.hu/olvass-es-beszelj/). Még jobb, ha hangoskönyvet is tudunk szerezni, mert így a kiejtés is rögzül. Hasonló élmény, ha filmet nézünk eredeti hanggal, valamint az eredeti nyelvvel azonos felirattal. Ebben az esetben még képi élményt is kapunk. Ha teheted, használj sztereo fülhallgatót.

Sajnos a beszélgetést nem tudjuk csak úgy gyakorolni magunkban (tegnap említettem a tananyag idegennyelven való összefoglalását, saját kifejezőképességünkben segíthet) lévén, hogy beszélgetőpartner nélküli kínosan érezzük magunkat. Erre nyújt megoldást az Internet!!!!!!!!!!
Itt van néhány hasznos link:


Ezzel a két bejegyzéssel be is fejeztük a tanulás módszertanát. Remélem mindenki talált benne a maga számára hasznosat! Ahogy nagymamám mindig mondja: "Tanulj, Zsoltikám, mert amit egyszer megtanulsz, az senki nem veheti el tőled!"
Plusz egy jó tanács! Tűzd ki a célt (jó jegy az év végén, továbbtanulás, nyelvvizsga), úgy könnyebb!

Ui.: Bocsánat a képek hiánya miatt, szerintem így is elég hosszú lett. :D Ja, és továbbra is használjuk ki azokat a pontjait napjainknak, amikor ténylegesen nem használjuk elménket (pl. mosogatás, szobatakarítás, buszozás, vonatozás) a tegnapi bejegyzésben említett módon! ;)

2014. január 21., kedd

Tanulni NEM CIKI!!!!!


Sziasztok!

Zsolti vagyok ismét. Némi bűntudattal léptem be a bloggerbe. A csúnya igazság az, hogy elhanyagoltam a blogot. Ezen nincs mit szépíteni. Mentségemre szolgáljon itt volt a karácsony, az újév, az osztályozóvizsga és tegnap pedig egy angol verseny. 

Bevallom őszintén, én magam is gondolkoztam egy hasonló összefoglalóban, mint Csenge, de szerintem mindenki jobban járt, hogy végül tőle olvashattunk egy remekbe szabott brilliáns fogalmazást. Éppen ezért mára valami egészen mást hoztam!

Mivel mostanában már emelt órákra járok, újfent nyelvvizsgára készülök, igyekszem jobban odatenni magam a tanulás terén (mert ez már beleszámít a továbbtanulásba!), így elkezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy miképp tehetném alaposabbá, maradandóbbá a megszerzett tudást úgy, hogy közben valahogy időt is spórolok. Beszereztem ugyan Christian Grüning - Az eredményes tanulás titka című művét, de mindeddig még nem jutottam el odáig, hogy el is olvassam. Némiképp az interneten való kattintgatás gyorsabb megoldásnak tűnt a NAGY TITOK felderítésének ügyében.
Lényegében három oldal cikkeit olvasgattam: http://tanuljtanulni.hu/http://angolnyelvtanitas.hu/ (mindkét oldal Szalai Gabriella munkásságának tudható be, valamint diputa trainerünk blogját, http://speckoped.blogspot.hu/-t.


Némi bevezető után nem nehéz kitalálni, hogy a mai bejegyzésben abban szeretnélek segíteni téged, kedves Olvas, ki lehetsz iskolapadot koptató diák vagy akár ismereteit autodidakta módon bővíteni kívánok felnőtt, hogy a kívánt/szükséges tudást könnyebben megszerezd.

Először is fel kell ismernünk azt a tényt, hogy az emberi agy egy nagyon különleges "rendszer". Sokkal könnyebben megjegyez dolgokat, ha azok vizualizálva vannak. Sőt minél több érzékünketm képességünket vonjuk be a tanulásba, annál könnyebben megragadnak a dolgok. De hogyan is vizualizáljunk mondjuk egy kétoldalas töri leckét? Ha szerencsénk van, akkor a lecke eseményeket érint. Így miután elolvastuk a szöveget, keressünk képeket a benne szereplő személyekről és helyszínekről, akár a könyvben, akár az interneten, majd hunyjuk be a szemünket és képzeljünk el az adott eseménysort, olyan alapossággal amilyennel csak lehet. Ha pechünkre csak rendeletekről, békéről, politikai irányzatokról szól a lecke, akkor se csüggedjünk! Most vázlatot fogunk írni. Személyes tapasztalatom az, hogy a szövegben azokat a részeket érdemes aláhúzogatni, amelyeket a vázlatunkban megemlítünk. Fontos tanács hogy továbbiakban ne az aláhúzott szavakat tanuljuk, mindjárt ki is fejtem, hogy miért. Tehát most neki fogunk a vázlatnak a szövegből kiemeltek alapján. Először is vizsgáljuk meg, hogy a kiemeltek között is melyek a legfontosabb pontok, olyan dolgok amihez más tartalmi elem, megtanulandó is kapcsolódik. Ezek esetében alkalmazzunk speciális jelölést (én aláhúzom csillagozom felkiáltójelezem egyszerre). Ilyen szempontból a gondolat vagy elmetérkép is klassz megoldás lehet, melyre a SpeckoPed-en találunk példát. Ebből láthatjuk, hogy ha csak a szövegben aláhúzottakat olvasgatjuk újra és újra, akkor ugyanannyi energiát fektetünk a FONTOS és a KEVÉSBÉ FONTOS megtanulására, ami persze pocséklás, mert célunk az idő megtakarítás. Ezután vagy keressünk egy tanulótársat, anyukát, apukát, kis vagy nagytestvért, akinek felmondhatjuk a vázlat alapján a leckét vagy csak próbáljuk magunknak elmagyarázni. Aztán próbáljuk el is szakadni a vázlattól, de ha néhol elakadunk nézzünk nyugodtan bele, ITT MÉG SEMMI SEM MEGY ÉLESBEN! Nyelvtanulóknak plusz tipp, hogy próbáljuk meg idegen nyelven összefoglalni a leckét, így egyszerre bővítjük szókincsünket (ha kell nyugodtan szótárazzunk) és tanuljuk meg a leckét.



Másodszor célszerű megvizsgálni egy napunkat: mennyi időt töltünk semmitevéssel, esetleg olyan tevékenységgel amikor nem fókuszálunk valamire különösebben. Ilyen például a buszozás, a vacsorázás, jobb esetben a szünet. Első tipp vegyük fel a leckét mp3 lejátszónkra, vagy telefonunkra és egy fülessel egyszerűen hallgassuk a leckét, így mikor ténylegesen nekikezdünk a tanulásnak, már nem lesz a lecke újdonság. Vannak persze emberek, akik utálják visszahallani a hangjukat (mint pl. jómagam), nekik azt javaslom, hogy ilyenkor csak olvassák át nagyjából a leckét, vagy annak csak egy részét, és próbálják felidézni mit is olvastak, mi mivel volt kapcsolatban. Magyarán FÓKUSZÁLJUNK AZ ÖSSZEFÜGGÉSEKRE! Az összefüggéseket szereti az agyunk, mert könnyen megjegyezhetőek. Vegyük például a törit: XY tesz egy politika lépést, és ez elvezet egy MZ fontos eseményhez. Önmagukban nehezebb lenne őket megjegyezni, így viszont kaptunk egy kisebb történetet. Vagy például a fizika: sebesség= megtett út osztva eltelt idő; ha elindulok valamerre, akkor értelemszerűen közben telni fog az idő is (ha csak nem valami sci-fibe csöppentem). Mostmár csak az a kérdés, hogy milyen gyorsan jutottam el A pontból B pontba, és ez pedig a sebesség.



Harmadszor, és mára utoljára beszélnék a tanulókártyák módszeréről. Elkészítésük kissé időigényes,
de nagyon praktikusak, mivel bárhová magunkkal vihetjük őket, és szinte ott, és akkor olvassuk el a lecke fő pontjait, amikor mi szeretnénk. Ez elsősorban szavak tanulásánál nagyon hasznos, de matek, fizika képleteknél, történelem évszámok esetén is nagyon jól alkalmazható. Lényegében a dolog úgy néz ki, hogy van egy zsebre tehető kártyánk, amelyen van egy szó, a másikon pedig a szó jelentése+a szó valamilyen szószerkezetben, vagy mondatba foglalva. Apropó, szavakat mindig példamondatokkal, vagy legalább szószerkezettel tanuljuk. Így könnyebb, az összefüggések, a társítás miatt+ megtanuljuk a szót alkalmazni is. Azt is olvastam, hogy új szó esetén, minél hamarabb és minél több mondatot fogalmazzunk meg akár magunkban, akár hangosan, így elraktározható a hosszútávú memóriában. Jó hír, hogy tanulókártya program már létezik, mely letölthető számítógépünkre, vagy akár okostelefonunkra is. Kedvünk szerint szerkeszthető, bővíthető. Véleményem szerint nagyszerű találmány.


A dolgod csak annyi, hogy feltelepíted a programot, letöltöd a kártyákat, megnyitod a programot, majd a kártyákat, és már minden be is lesz töltve. A legjobb az egészben az, hogy beállíthatod, hogy hány kártyát tanulj meg egy nap, valamint hogy naponta ki is kérdezi a korábban megtanultakat.

Na ennyit mára, remélem hasznos volt.

Jó éjt! 


2014. január 16., csütörtök

Guess, who's back again! KNERTÉSZEK, ofc

Szép estét kedves Olvasó!

Ohóóó, igen, tisztában vagyunk vele, hogy nagyon rég nem adtunk számot magunkról. De hát itt jött a téli szünet a karácsonnyal, na meg az új évvel együtt. Aztán meg most nyakunkon a félév. Illetve ma már le is zártak mindenkit. Én meg úgy éreztem, valamit muszáj tennem, hisz' a naplómat mára meguntam, de azért írni kell, írni kell.
Mindezek tudatában: boldog, sikerekben gazdag új évet kíván a Knertészek csapata minden egyes követőjének, magunknak pedig egy élmény teli brüsszeli utat...[kopp-kopp-kopp]! A minket olvasó diákok pedig reméljük, hogy egy szép félévi bizonyítvánnyal zártak, ahogy mi.

Nézzük csak mi történt a Knertészek és az O:DA háza tájékán az elmúlt egy hónapban:

  • A csapatból a négy "kis fecskének" szerencséje volt visszatérni oda, ahol először találkoztunk a Csodával. Az Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ) - vagy ahogy mi hívjuk: a kötelezően önkéntes (miiiiii?!?!) munka - keretein belül újra Játszóházat szerveztünk a roma gyerekeknek. És még fogunk is! Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt a következőre, amelyet január 26-án, vasárnap tartunk a Közösségi Házban.
  • December 14-én került sor a díjátadó ünnepségre. Naivan gondolhattuk azt, hogy minden zökkenőmentesen, snasszul fog menni, akárcsak más eredményhirdetéseken, de sajnos csalódnunk kellett. Persze pozitívan! A hat nyertes csapat összes ajándékát az autokratikus uralom ellopta. Néhány információt kaptunk csak meg a hol létükkel kapcsolatosan, majd globális-közös erőre volt szükségünk a felkutatásukhoz. Végül is - mint a mesékben szokás - győztek a jók, a bátor fiatalok, az önkényuralkodó pedig máglyán égett el. Vizuálisabb típusoknak ajánlanánk a következő összefoglaló videót. 

Ladies and Gentlemen: a csapat, amely egy hajszállal csúszott le a dobogóról.

Khm, khm, gyomaendrődi túlnyomás nehezedett a többiekre, por favor.
- újfent spanyolul is tanulunk.
  • Majd a téli szünet előtti utolsó napon megint részesei lehettünk valami jóságosnak, valami szépnek, valami csodálatosnak. Emlékeztek még Margó nénire? Na, meg arra a bejegyzésre, mikor Zsolti arról írt, hogy mi is karácsonyi manóskodtunk? Ha nem, katt a linkre egy kis friendly reminder gyanánt. Nos, szóval ezen a napon ellátogattunk a katolikus templomba és átélhettük azt a meghittséget, ami ezeket az adományosztásokat kíséri. Ha nincs a verseny, nincs ilyen kapcsolatunk.
  • Másnap Zsoltiért, no meg a többi KID Kidsért fingerscrossolhattunk, hiszen a Magyarországon úttörő korszakát élő angol nyelvű disputaversenyen mérkőztek meg zömmel fővárosi csapatok ellen. Nem kis teljesítménnyel zártak, az előkelő 6. helyen végeztek. Gratulálunk iskolatársainknak!
  • Valamint zárásként szeretném felhívni minden érdeklődőt figyelmét:
"Újra itt az O:DA!
Először is mindenkinek NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET, és persze sikeres második félévet kívánunk!Örömmel tájékoztatunk Benneteket, hogy január végén új izgalmas feladatokkal ismét indul az O:DA. Nevezni a teddoda.hu oldalon mától, azaz január 15-étől JANUÁR 29-IG lehet. Alaposan olvassátok el a nevezéshez szükséges feladatokat, mert az O:DA 1-hez képest ez (is) már kicsit MÁS!Induljon tehát az új JÁTÉK: ONLINE DEMOKRÁCIA ACTIVITY 2.0!ÚJRATÖLTVE!!!!!!!!!!!!!" 
Szóval gyerünk, gyerünk, tessék jelentkezni! Nem fogja megbánni senki sem, ezt garantáljuk!
Ízelítő videó az újoncoknak. Egész jó vágókép lett belőlünk...

...mert csak ennyire volt szuper az O:DA! <3
xoxo,
Knertész barátaitok