Üdv ismét!
Ezúton szeretném mindazt a támogatást és dicséretet, melyet a legutóbbi bejegyzésem után kaptam, nagyon jól esett. Ígérem, hogy a jövőben is megpróbálok hasonló színvonalon teljesíteni. :)
Oly sok minden felvetődött a fejemben, amiről írhatnék. Először, némileg terápiás célzattal, a pozitív gondolkodásról akartam, de már annyiszor írtunk már róla, épp ezért nem akarom, hogy elcsépeltté váljon. Így tehát a mai bejegyzés egy olyan dologról szól majd, mely semmiképpen sem elhanyagolható, amire mindig ügyelnünk kell. A mai téma tehát nem más, mint a BARÁTSÁG.
Először is feltenném a kérdést, hogy van-e barátod. Mondhatnád "Persze, legalább egy tucat, ha nem több". Nem, én nem a haverokra gondolok. Én azokra az emberekre gondolok, akik mindig ott állnak melletted. Ha valaki megbánt, ők megvédenek; ha nevetségessé teszed magad, és mindenki rajtad nevet, odamennek hozzád, és bátorítóan azt mondják: "Nevess te is, hiszen jobb, ha veled nevetnek, mintha rajtad nevetnének!". Ők az igaz barátok, akikkel ha nem beszélhetsz egy hétig már hiányérzeted van; akiket a nap bármelyik percében hívhatod, ha baj van, nem nyomják ki a telefont; akikkel lehet, hogy nem egyezik a véleményetek, de tisztelitek egymást annyira, hogy tolerálni tudjátok azt, amit a másik fél gondol. Ezen ismérvek teszik igazán NAGY EMBERRÉ a te barátodat. S még valami: ha valamilyen okból netalán sikerül őt megbántanod, ő képes megbocsátani, mert tudja, hogy neked jobban fáj, mint neki. Egy haver nem tesz ilyet, ő szimplán csak kisétál az életedből, és többet nem is látod.
A barátságról mindig ovis korom kedvenc meséje jut eszembe, amit néha öcsémmel is megnézek (bár ő a felénél kisétál, és én tovább mozizok), a Micimackó. Legkedveltebb részem mind közül, mikor a Százholdas Pagony lakói élükön Malackával elhatározzák, hogy felvidítják a mindig magányosan ülő Fülest. Időt, energiát nem sajnálva találnak mindenfélét, amiben a szamár kedvét lelheti, bár szegény állat a végére majdnem belepusztul. A mese végén már csak Malacka marad hátra, hogy megpróbálja felvidítani barátját, de neki nincs ötlete. Füles ekkor eszmél rá, hogy a pagonylakók tényleg a barátai, s baráti szeretetük késztette őket arra, hogy a napjukat rááldozzák, s örömet próbáljanak csempészni az életébe. Füles hálából egy különleges ajándékkal kedveskedik barátainak.
"Tudod Malacka, van úgy, hogy valaki nagyon törődik a másikkal. Azt hiszem, ezt hívják szeretetnek." (Micimackó)
All in all, szánj időt és energiát a barátaidra, mert társaságban mindig jobb, mint egyedül! Viselkedj barátként, és valódi, igaz barátságot kapsz cserében!
Zsolti
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése