Szép jó estét!
Igen, a mai bejegyzés megírása már az éjszakába nyúlik, de mivel még mindig jó páran élitek a szósöl netvörkös életeteket, így gondolom, hogy ez nem túl nagy probléma. Kezdeném a jó hírrel, immáron 6. helyre másztunk fel!! Van egy-két értékelési pont, amit még nem igazán értek az értékelésünknél (gondolok itt az ötletességre és a vizualitásra), de majd hátha a szöveges értékelés felfedi a néhány fránya pont levonásának okát. Addig is mi ötletelünk. Úgy gondolom, hogy eddig is O:DAtettük magunk, de talán még mindig van 1-2 sebesség a váltóban. Igyekszünk szem előtt tartani a kritikát azért, hogy fordulóról fordulóra egyre feljebb tudjunk kúszni a tabellán egészen a CSÚCSIG!
És akkor beszéljünk egy kicsit a harmadik forduló kiírásáról. A feladat nagyjából az, hogy találjunk egy hőst a környezetünkben, készítsünk vele interjút, indokoljuk választásunkat. Ötlet már van!
Ezen apropóból a mai este a hősökről, a példaképekről ejtenék néhány szót. Fel kell tennünk a kérdést, hogy kit tekintünk példaképnek? Az emberek többsége példakép alatt egy híres embert ért. Például John Lennont, aki egészen haláláig a békét hirdette, vagy Martin Luther King-et, Teréz anyát, esetleg Ghandit. Sokak példaképe egy kedvenc sportoló, énekes, színész, média személyiség, aki remek példa lehet arra, hogy a kemény munka és az álmainkba vetett hit előbb-utóbb meghozzák gyümölcsüket. (Napjainkban divat a hírességek között az adományozás, a rászorulók segítése - na, az ilyen emberek tényleg lehetnek valódi példaképek!) De sajnos a mai "celebvilág", hála a különböző valóságshowk-nak, Youtube csatornáknak, az új őrületnek az Ask.fm-nek (ahol lassan bárki lehet híresség, pardon "celeb") stb. egyre több embernek állít negatív példát, ennek dacára egyre többen tekintik őket példaképnek. Pedig ha szétnéznénk közvetlen környezetünkben, rengeteg olyan embert találnánk, akik mintául szolgálhatnak másoknak. Ott vannak példának okáért a mentősök, akik energiát nem spórolva mentenek nap, mint nap életeket, vagy a tűzoltók, akik saját testi épségüket, valamint saját életüket kockára téve mentenek embereket ki a tűzből. Továbbá ott vannak az önkéntes munkát végző emberek, akik bármiféle ellenszolgáltatás nélkül mennek, és segítenek annak, akinek csak tudnak. Vagy ott vannak tanáraink, mentoraink akik szintén időt és energiát fektetnek a mi tanításunkba, szabadidejüket áldozzák fel, hogy például ezen a versenyen nekünk segíteni tudjanak; ezúton is köszönet Zita néninek odaadó munkájáért.
És legvégül, talán ki sem kell lépnünk az ajtón ahhoz, hogy megfelelő példaképet találjunk. Hiszen ott van apukánk és anyukánk. Apukánk, aki keményen dolgozik a megélhetésünkért, taníttatásunkért. Anyukánk, aki háztartást vezet, aki összetartja a családot, emellett általában dolgozik; az anyukánk, aki otthon maradt velünk, ha betegek voltunk, aki beteg ágyunk virrasztotta át az éjszakát. Az anyukánk, aki mindig bedugta a derekunkat, hogy meg ne fázzunk, az anyukánk, aki ha néha le is tol minket valamiért, mindig ott áll mellettünk, és próbál terelni minket az élet rögös útjain.
Remélem, sikerült rávilágítanom arra, hogy világunk tele van hősökkel, akik ugyanolyan halandó emberek, mint mi magunk, mégis emberfeletti dolgokat visznek véghez. Nem mosolyognak ránk a tévéképernyőről, és nem ír róluk minden nap a sajtó. De ettől még példaképek, valódi hősök. Ideje, hogy kinyissuk a szemünket, és észrevegyük őket, a Hétköznapok Hőseit!
Üdv
Knertész Zsolti
Ui.: Köszönjük minden kedves olvasónknak és támogatónknak a lájkokat és a megosztásokat! Örömmel közlöm, hogy a csapatoldal elérte a 400 kedvelőt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése