Ma is egy borongós, esős novemberi reggelre ébredtünk. Attól tartok, a vénasszonyok nyarát elfelejthetjük jövő őszig. Tulajdonképpen még lehet, hogy most is aludnék, ha fel nem költöttek volna. [közben elmentem ebédelni, így az időbeli hitelesség nem teljesen tökéletes] De amondó vagyok, hogy jobb így hasznosan eltölteni ezt a vasárnap kora délutánt. :)
A címből adódóan ez most ilyen "Köszönöm/Köszönjük" bejegyzés lenne. Csak az őszi szünet alatt, rengeteg pozitív visszajelzést kaptam azzal kapcsolatban, amit csinálunk. És ez baromi jó érzéssel tölt el. Van értelme ennek az egésznek, és nem csak úgy céltalanul bolyonganak a kis posztjaink a világháló kusza szövedékében. Eddig én naivan (mint kiderült) azt hittem, hogy jó, mi olvassuk a többiek bejegyzéseit, meg a sajátjainkat, hogy legyen mit csiszolnunk legközelebb. Anya-apa-nagymama-tesó mint fő támogatók és legnagyobb kritikusok szintén ugyanezt teszik. Aztán jöttek a csetelések, face-to-face beszélgetések a rég nem látott ismerősökkel, és voálá, lön világosság, hogy miért is van ennyi oldalmegjelenítésünk.
Ki gondolta volna (személy szerint mondjuk én nem...), hogy egy szórakozóhelyen olyan kulturális dologról esik majd szó - nem csapattagok között -, mint a blogunk. Pedig megtörtént felvillanyozva ezzel az estémet.:D
Vannak már olyan vicces kis ismerőseim is, akik egyből újságírópalántának tituláltak... Őszintén, az O:DA'-nak köszönhetően elgondolkozom ezen a pályán is. Ha nincs a verseny, tuti nem fogok bele a blogírásba. Ahogy Zsolti is megírta már sokszor, könnyen függővé válhat az ember. Az önkifejezés egyfajta megjelenése. Mindenkinek csak ajánlani tudom!
Ezúton is szeretnénk megköszönni a rendszeres olvasóinknak, hogy velünk vannak. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez mekkora adrenalinlöketet ad nekünk, és tudjuk, hogy csinálni kell, nincs megállás!
Köszönjük, köszönjük, köszönjük!
(*A bejegyzés termékmegnevezést tartalmazott.)
Szép napot:
Csenge
u.i.: holnap sajnos hatefő :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése